Magyar szerkezettár

úgy

I. mut hsz; (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban )

1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel; ▸ ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).

2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> ▸ úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...

3. ▸ így úgy

4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.

5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.

6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy jó, ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.

7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!

8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...; ▸ úgy látszik ▸ ha úgy tetszik ▸ hogy úgy mondjam

9. ▸ úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.

II. hsz

1. körülbelül. úgy öt óra tájban.

2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a jó, amikor úgy szép csendesen esik az eső.

3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.

4. ▸ csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.

5. ▸ csak úgy csak úgy rázta a zokogás.

III. msz

1. <helyeslés kif-ére:> úgy van. ▸ úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod

2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!

3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!

4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!

[ fgr tőből]

____________________

tesz

ts (és tn) ige

1. (t. n. is ) cselekszik. jól teszi, ha ...; jót tesz valakivel; nemcsak beszél, hanem tesz is. | elkövet. rosszat tesz. | tn vhogyan cselekszik, viselkedik. ▸ úgy tesz, mint aki háromig se tud számolni | tn ▸ vhogyan tesz a harang így tesz: bim-bam! | ▸ úgy tesz, hogy

2. a jelzett mozgást, cselekvést végrehajtja. egy lépést tesz; vizsgát tesz. | <kif-ekben:> a jelzett dolgot rendsz. hiv. formában teszi. esküt tesz; ajánlatot tesz. | kinyilvánít, érvényre juttat. bizonyságot tesz; ▸ igazat igazságot tesz valamiben

3. okozza, hogy valaki, valami valamivé, valamilyenné váljon. szabaddá tesz valakit; kétségessé tesz valamit; ▸ magáévá tesz | ritk valakiből valamit csinál. én tettem belőle embert. | rég v. nép valakit valaminek megválaszt v. kinevez. bírónak tették; királyt tesz.

4. színlel. bolondnak teszi magát; úgy tesz, mintha nem tudná.

5. vhova helyez. a zsebébe tesz valamit. | (t. n.) ▸ tesz a tűzre | (t. n.) nép <állatnak, gyereknek> enni ad. tettél a tehénnek? | valamilyen eljárás végett vhova juttat, ill. letétbe helyez valamit. postára tesz valamit; takarékba teszi a pénzét. | vhova helyez és rögzít. bélyeget tesz a levélre. | valakit vhol elhelyez, valamilyen helyet jelöl ki neki. hova teszitek a vendégeket? | biz <személyt> hiv. beoszt, helyez vhova. vidékre tették.

6. leír, felír, odaír. pontot tesz az i-re; papírra teszi a gondolatait.

7. vmely állapotba, helyzetbe juttat. kényelembe teszi magát; tisztába teszi a csecsemőt.

8. <az elmondottakhoz> hozzáfűz, hozzátesz. az üzenethez még magyarázatot is tett.

9. megállapítja, kijelöli valaminek az idejét, rangsorbeli helyét, értékét. keddre tették a temetést; a sor végére tették; ▸ nem tudom, hova tegyem | nép v. irod valamennyire becsül, értékel. többre, kevesebbre tesz valamit valaminél; ▸ elébe tesz valakit, valamit valakinek, valaminek

10. valamivel, valamennyivel egyenlő értékű. ketten tesznek egy embert; mennyit tesz az egész költség? | <több hasonló együtt> vmely egészet alkot. tíz ember tesz egy brigádot. | fontos jellemzője, alkotója valaminek. nem a ruha teszi az embert. | kissé rég valamilyen jelentése van. mit tesz ez a szó magyarul? | jelentősége van, számít. sokat tesz a gyakorlat; ▸ nem tesz semmit | ▸ ez már teszi

11. ▸ tesz valamire | valamennyit feltesz rá. tízet teszek egy ellen.

12. biz szépítő: ▸ tesz valamire

13. <közbevetésként.> ▸ teszem azt

[ fgr ]

____________________

mint¹

hsz vál

I. kérdő

1. milyen módon? mint történt a dolog?

2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?

3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!

II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.

[←mi² ]

mint²

ksz

1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.

2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...

3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.

4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...

5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.

6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza; ▸ valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.

7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...; ▸ mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...

8. ▸ nap mint nap

[←mint¹ ]

..........

amint

I. von hsz

1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.

2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.

II. ksz

1. mialatt, amíg.

2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!

____________________

a → az

____________________

sanda

1. pejor gyanakvást, bizalmatlanságot, ártó szándékot kifejező, oldalról figyelő <szem>. sandán, sanda szemmel néz. | biz nem nyílt, alattomos. sanda gyanú.

2. nép v. irod kancsal, bandzsa.

[?↔sunyi ]

____________________

mészáros

1. szarvasmarha, juh és ló levágásával és húsának kimérésével foglalkozó iparos. ▸ úgy tesz, mint a sanda mészáros , nem oda üt, ahova néz

2. pejor mesterségét, foglalkozását durván, kíméletlenül végző személy. a csapat mészárosát megint kiállították.

[←mészár ‘ua.’<szláv ]

____________________

nem¹

1. élőlénynek hím, ill. férfiúi v. nőstény, ill. női jellege.

2. élőlényeknek e jellegük alapján elkülönülő csoportja. a női nem.

3. nyelvt bizonyos nyelvekben a (név)szók ragozását és egyeztetését meghatározó nyelvtani kategória (genus).

4. nép v. irod nemzetség, család. ősi nemből való. | ▸ az emberi nem

5. áll a családnál kisebb, a fajnál nagyobb állatrendszertani egység (genus).

6. fil az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb ált. fogalom (genus). | vál fajta, (vál)faj. a büntetés egy neme. | ▸ a maga nemében

[?]

nem²

I. hsz

1. <tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> nem fáj; ma nem, majd holnap; ▸ hol volt, hol nem volt ▸ igen is, nem is ▸ nem mintha | <tagadó névm v. hsz kiegészítésére, kettős, ill. párhuzamos tagadásban.> senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. | ▸ amíg nem várj, amíg vissza nem jövök. | ▸ majdhogy nem

2. <óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> ▸ nem sok ▸ nem egy ▸ nem minden célzás, gúny nélkül

3. <felkiáltó v. kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda?; ▸ még mit nem ▸ csak nem?

4. <kérdő formájú szigorú v. durva parancsban.> nem mégy innen?!

5. <szerény v. udvarias kérdésben.> nem jönnél el te is?

6. <valamit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> a törvény nem tudása.

II. fn ez a szó mint tagadó, visszautasító válasz. nemet mond valamire. | ▸ nemet int

[?fgr ]

____________________

oda

I. mut hsz

1. arra a helyre. oda tedd. | ▸ ide , oda ▸ se ide, se oda

2. abba az irányba. oda nézz, ne ide!

3. ahhoz a helyhez viszonyítva. oda már közel van a falu.

4. abba az állapotba, helyzetbe. oda jutott, hogy ...

5. ritk <lelki tevékenységet jelentő kif-ek mellett:> arra a személyre, dologra. oda se hederít.

6. nép ott. oda messze.

7. ▸ ide , oda ide vagy oda az az 1000 ft már se ide, se oda!

8. (állítm-ként) elveszett, odavan. oda az egész nyaram.

II. ik

1. meghatározott helyre, hely felé, ill. valakihez, valamihez. odamegy, odapillant, odatámaszt. | valakinek, valaminek szánva. odaköszön, odanyújt. | vmely dologra, ügyre. odafigyel.

2. kissé rég vmely ismeretlen helyen, távol. odahagy, odamarad.

3. úgy, hogy eltűnik, elpusztul. odavész, odaég.

4. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> oda-odanéz. ▸ nem oda buda! ▸ oda se neki!

[←az¹ ]

____________________

üt

ts (és tn) ige

1. (tn is ) erős lendülettel, keményen hozzáér valakihez, valamihez. ▸ az asztalra üt | (tn is ) így fájdalmat okoz. üti a lovat; fejbe üt valakit; ▸ valakinek a körmére üt ▸ a szájára üt | (tn is ) támad, bánt valakit. ha teheti, üt rajta egyet.

2. ▸ lovaggá üt valakit

3. erőteljesen valamihez érint. a pohárhoz üti a gyűrűjét. | vmely testrészével valamibe ütközik. kőbe ütötte a lábát. | ▸ ütik a kártyát

4. sp is (vmely eszközzel) megütve elröpít, vhova juttat. a kapuba üti a labdát. | ját <tekében bábot> eltalál, feldönt. kilencet ütött.

5. lendületes mozdulattal valamibe, valaminek a felületére juttat valamit úgy, hogy ott maradjon. szeget üt a falba; pecsétet üt valamire; ▸ csapra üti a hordót

6. <ütőhangszert> megszólaltat. üti a dobot. | zene <ütemet> szabályos koppantásokkal, kézmozdulatokkal jelez. üti a taktust. | <óra időpontot> hangosan jelez. ötöt ütött. | (t. n.) ▸ ütött az óra

7. tn <villám> belecsap valakibe, valamibe. | <kif-ekben.> ▸ guta szél üt valakit, valamit | ▸ üsse a mennykő part a patvar!

8. tn ▸ mi ütött belé hozzá?

9. tn nép biz hirtelen érzékel valamit. bűz ütött az orrába.

10. ▸ valami üti a markát, tenyerét

11. tn ▸ rajtunk üt

12. <nyílást> ütve létrehoz. rést, léket üt valamin; sebet üt valakin.

13. <kif-ekben.> ▸ olajat üt ▸ tojást üt valamibe, valamire

14. <kif-ekben:> (gyorsan) létesít, rendez, kelt. sátort, tábort üt; zajt üt; ▸ pártot üt valaki ellen

15. (t. n. is ) ját kártyában: <ütőkártya> a szabályok szerint magával visz vmely kisebb értékű lapot. az ász minden lapot üt. | (t. n. is ) sp sakkban: lépéskor az ellenfél bábját a tábláról leveszi és a saját bábját a megüresedett mezőre teszi.

16. biz nincs összhangban valamivel, nem illik hozzá. ezek a színek ütik egymást.

17. tn ▸ valakire üt

[?fgr ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4